2004. November 16.-án édesanyád furcsán viselkedett. Volt már ilyen máskor is…de ez más volt. “Bezárkózott” a szobába és csak pakolt és pakolt és rendezte át a szobát, majd este 8 után kijött és azt mondta: “Azt hiszem szülési fájdalmaim vannak, menjünk be a Kórházba”.
Akkor még nem tudtam mit is jelent ez… Besiettünk, édesanyád két barátnője is csatlakozott hozzánk a szülőszobán és áldott 4 óra elteltével meg is születtél. Anya és én is sírtunk. Örömünkben!
ISTEN lelke ott volt az Esztergomi szülőszobában. ISTENnek terve van életeddel és számunkra hatalmas megtiszteltetés hogy ezen az ISTEN által tervezett utadon vezethetünk, terelgethetünk.
NAGYON SZERETÜNK!
BOLDOG 7. SZÜLETÉSNAPOT LEA!
TÚRA 2.0
Életem második komolyabb túráján veszek részt Pénteken.
Az útvonal:
Klastrompuszta–Kémény-szikla–Simon halála–Nagy-Szoplák (710 m)–Fekete-kő–Sasfészek–Postás út–Klastrompuszta: 14 km
Az ember gondolhatná, hogy ez nem is veszélyes… csak annyit kérdezek ismeritek a 7 mérföldes csizmájú túravezetőt???
Addig jó nektek. :)
Laci aki azt sem tudja, hol ez a Klastrompuszta
úton 2.
“Nem tudom miért, de elfogadom, mert ISTEN JÓ”
Egy barátom mondta ezt jó pár hete, sőt még azt is hozzáfűzte, hogy az az igazi hit, ami ezt el tudja fogadni. Nos egy ilyen helyzetben vagyok. Nem csak a megnemtörtént Boszniai út kapcsán, de kb. az egész hétvégémet/hétvégénket NEM ÉRTEM.
Tegnap lementünk Szabadkára(Vajdaságba) mivel úgy tűnt Petra mintha jobban lenne. Este még a Topolyai Golgota gyülibe is lejutottam ahol láthattam, hogy már majdnem teljesen kész a gyülekezet fűtése amit a Szögedi és Délpesti Golgota segített öszedobni. Nagy öröm volt látni egy újabb mérföldkövet annak a közösségnek az életében… hiszen a nagyobbik felét a munkának ők végezték, ők dobták össze… Hálával teli szívvel gurultam vissza Szabadkára…
…de már estére is rosszabbul lett Petra, reggelre egyértelművé vált. Bosznia helyett irány vissza Budapest.
Nem értem ezt sem és más dolgot/dolgokat sem, de most a fent említett mondatot igyekszem megérteni, megtanulni…
Petráért meg köszönjük az imát. Köhögése továbbra is fulladásosnak tűnik és nem értjük sem mi, sem a dokik… Antibiotikum és jobban lesz… és ha nem…
Mindeközben meg érzelmileg az is bennem van, hogy milyen jó lett volna ma a Délpesti Szentekkel közösségben lenni…
Szóval, ez van.
“Lesz ez még így se”
vagy ahogy nagyapámtól tanultam:
“Úgy még soha se volt, hogy sehogy se lett volna”
:)
Úton 1.
Petra kis betegsége miatt késve, de elindultunk.
Ma Szabadka, Szülők, egy nagyon kedves barát, és meglátogatom a Topolyai Golgotában tevékenykedő Tikát, Norbit…
Ha Petra holnapra még jobban lesz, akkor Kerivel megyünk tovább egészen Szarajevóig.
Majd írok még itt, hogy éppen hol vagyok/vagyunk.
Laci
u.i közben meg valami baromi jó lenne Vasárnap Délpesten is lenni… hiányozni fog a közösség!
Helyzetjelentésféleség
ISTEN folyamatosan munkálkodik… mindehol… így “megtalál” engem is, ilyen “humiféle” dolgokkal, mint az Ő terve…
Akik ismernek tudják, hogy Budapest (az embertömeg miatt) soha sem volt a szívem csücske. Sajnos arról még nem jelenthetek, hogy “hű, de megszerettem” volna… de annyi azért történt, hogy kezdem megszokni és megtanulni élni benne. Na jó, talán kezdem meg is kedvelni… De az a helyzet, hogy sokáig próbáltam, tudatosan, “nem beengedni a szívembe”… Mert hát, hátha akkor előbb lenne “vége” ennek az elhívásnak, küldetésnek. Tudom szánalmas. Nagyon sok szempontból, de ez az őszinte. Ez van. Ilyen és ennél még szánalmasabb is, amikor az ember próbál ISTEN akarata ellen tenni.
ISTEN, az elmúlt időszakban sok mindent mutatott. Többek között azt is, hogy elég hosszú ideig leszek Budapesti lakos. Ez kezdődött a szívem rendberakásával, folytatódott az elhívás rendebetételével… és még nincs vége.
Lehet hogy fogok itt még elárulni dolgokat, de egyelőre legyen ennyi elég.
MÁS:
A hétvégén útbaejtjük Topolyát, ahol a Délpesti és a Szögedi Golgota közös projektje folyik. A Topolyai gyülekezet fűtését építjük együtt. Nagy áldás… jó lenne, legalább egy picit látni belőle, ha már nem tudok ott lenni, mert:
Néhány napon belül meglátogatunk egy a szívünknek nagyon kedves házaspárt, akik az Iszlám által uralt Szarajevóban, Boszniában szolgálják ISTENünket. Még nyár elején ISTEN a szívemre helyezte, hogy őket támogassuk Kerivel, nem csak imában, hanem személyesen is. Szeretnénk évente minimum találkozni velük, akát őket meglátogatva, akár őket vendégül látva. Hisszük, hogy a munka amit végeznek ott, igen is létfontosságú, lelki élet-halál kérdés. Hihetetlen harcosai KRISZTUSunknak. Ők azok kiknek nem rég (ki tudja hanyadszorra) nem jött össze a “babaprojekt”. Eléggé kivannak. Nagyon nagy áldás lenne eszköznek lenni a felemeltetésükben.
Aztán meg jövünk haza.
Amit legalább olyan izgatottsággal várunk. Miért?
Arról e bejegyzés elején olvashatsz. :)
Úton lévő László
Bakony
Szembe a széllel
Tele vannak a híradások azzal, hogy Jamie Oliver szerint:Egy „nyolc éves elemista” kreatívabb megoldással állna elő annál, mint amit a brit egészségügyi miniszter javasolt a lakosság elhízásának kezelésére”. ( http://www.mindennapi.hu/cikk/eletmod/jamie-oliver-szembe-megy-a-politikusokkal/2011-10-14/8483 )
Miért tehette ezt?
1. Mert szenvedélye a főzés és ért hozzá.
2. Mert tudja, hogy amit mondanak az nem igaz.
Pár hete megtudtam, hogy a TASZ(azt hiszem ők) felajánlotta jogi segítségét azEgyháznak. Minden egyháznak aki “kimarad a szórásból”. Nem hívő jogászok, kiállnak értünk???
Aztán az is eszembe jutott, hogy kb 2 éve, Muzulmánok sokasága lázadt fel egy JÉZUS ellenes film vetítése kapcsán… elintézték, hogy a vetítést ne tartsák meg!!! A Muzulmánok, nem mi.
Felmerült bennem a kérdés… Mi keresztények, mikor leszünk ilyenek? Nem, ciki, gázos tüntetők akik dobálják a melegfelvonulókat meg ilyesmi… (Mert ítélkezni azt már tudunk… na de szeretetben kiállni AZ IGAZSÁGÉRT?), hanem akik ha valami igaztalan állítás vagy igaztalan dolog kerül felszínre (és valljuk be mivel bűnös világban élünk ebből elég sok van…) mondjuk ki, nevezzük nevén a gyereket, mondjuk azt, hogy ennél egy általános iskolai tanuló is tudna jobbat…
FONTOS! Részrehajlás nélkül tenni ezt. Akár jobboldali, akár baloldali, akár nekünk szimpatikus vezető, irodalmár, …
Nem a szimpátia a mérce, hanem az EGYETLEN IGAZSÁG! Ami ráadásul a birtokunkban is volt/van/lesz.
Szóval, kiállunk KRISZTUSÉRT????
Tudom nem leszek szimpatikus, de én elkezdem.
SZÉGYEN!!!
Talán nem is az a “gáz” a fenti 2 egyház plakátja kapcsán, hogy milliókat költenek arra, hogy az emberek egyiknek vagy másiknak vallják magukat a népszámláláskor. Mert ugye, eme két egyház alanyi jogon, éves szinten, elég sok pénzt kap az alapján, hogy hány százaléka a társadalomnak az egyik vagy a másikhoz tartozónak magát…
Lelkészként tudom, mennyire fontos az elszámoltathatóság az emberek felé, legfőképpen pedig az, hogy igen isl.ISTEN felé tartozunk felelősséggel mindegy egyes Forintunkkal, tettünkel. Én személy szerint soha nem adnék 1 forintot sem, Népszámlálásra vagy adó 1%-os reklámra.
Még talán az sem akkora “gáz”, hogy pofátlanul azt állítja az egyik egyház, hogy minden magyar Katolikus, még a másik ezt csak “sejteti”, mármint hogy mindenki Református…
Az viszont nagyon gáz megfogalmazás az utóbbiaknál, hogy elég az, ha “Református kötődésű”. Pl: a nagyi az volt… :(
Szomorú. Nagyon szomorú. Ha valakivel, akkor a Reformátusokkal szimpatizálok, többször megtiszteltetés volt Református Templomban tanítani ISTEN igéjét.
De ez gáz amikor, azért “plakátolunk”, hogy “kihasználjuk” az átlag embert… éveken át pedig nem plakátolunk, mondjuk arról, hogy “térjetek meg JÉZUShoz”… viszont 10 évente egyszer x-eljétek be, hogy ez vagy azok vagytok.
Szomorú!
Nevezhettek demagógnak (bátran), de kérdem, hány hajléktalannak lehetne enni adni, hány éhező gyermeket lehetne megetetni, “ne addj Isten” eljuttatni ISTEN igéjét hivő vagy nem hívő emberekhez…??? Csak kérdem.
Demagóg bosszankodó-értetlen László
u.i. A középső fotón az látható, hogy letöltöttem az IPOD touch-omra a Catholic Game nevű játékot. Azt lehet megállapítani, hogy mennyire vagy jó Katolikus. 20 kérdésből 12 db kérdést helyesen válaszoltam meg… Erre angolul csak annyit írt ki, hogy Impressive… No comment!
Noémi!!!
Ma megkezdtük a 2011/2012-es tanévben a gyerek otthonba járást. Van egy örök kedvencem, Noémi.
A téma az volt, hogy milyen nagy öröm is az amikor adunk másoknak, abból a kevésből amink van. JÉZUS, kisfiú, kenyér és hal szaporítás…
A végén egy kis kézimunkás foglalkozás keretében ezt el is készíthették. Noémi hármat is készített. Mind hármat elajándékozta. Én kaptam az egyiket.
Noémi az a lány akit Pénteken engedtek ki a Vadaskertből. Azért került ota (saját elmondása szerint) mert verte e fejét a falba…
Noémi az, aki csak szeretné tudni, miért van a Földön? Miért nincs édesanja? Van-e aki szeresse őt?
Van?
Könyv ajánló, röviden!
Életrajzi, bizonyságos, őszinte, megindító, segít megérteni magadat és másokat, …
ISTENt követve, inspiráló, ötleteket adó.
Csak ajánlani tudom. Irány a GOODNEWS, CLC, Harmat.hu, …
